2. Fejezet/1.
Nicholas, most már egészen biztos volt benne, hogy a sors királynője pikkel rá. Annyi keserűség után, még az új házasságot sem sikerült nyélbe ütnie! Az a szerencsétlen ifjú lány és a tanácsos az egész szolganéppel odalett, egy tűzesetben lelték a halálukat! Micsoda tragédia!
Ennyi ártatlan ember! Talán, ha elhozta volna Sharát már előbb, vagy csak elhívta volna egy sétára esetleg kocsikázásra, akkor talán a lány megmenekül, de ő még csak nem is érdeklődött felőle! Hibás! Ő is tehet róla.
Legalább egy pillantásra látta volna, azt sem tudja, hogy nézett ki, nincs arc, amihez kösse a gyászát...
Szörnyűség!
Hattewey szobájában ütött ki a tűz, legalábbis a szemtanúk ezt állítják. A dolgozószoba ablakában látszottak először a vörös lángnyelvek, de amire odaértek a földművesek a keresztúton túlra, addigra késő volt. Csak a füst és a pernye maradt, a hatalmas lángtenger leégette az egész házat. Senki nem menekült meg a szörnyű haláltól, csak csontok maradtak és szinte semmi, amiből azonosítani lehetne, Shara holttestét. Vagyis azt a csont kupacot, ami megmaradt belőle.
Bár senkinek nem volt a leendő frigyről tudomása, lord Dreake mégis kötelességének érezte, hogy istápolja a temetés körüli teendőket, és hogy felkutassa az esetleges élő rokonokat. Idegállapota kívánni valót hagyott maga után, de ugyanakkor valahogy kizökkent a szürke hétköznapok önpusztító folyamából.
Egy szelencén és néhány elkormosodott szobron kívül nem sok maradt meg, a pusztítás után, milliókra rúgó műtárgyak, festmények és bútorok, percek alatt lettek az enyészeté. Hatteweynek maradtak még udvarházai, ám Nicholasnak két nap alatt sikerült rájönnie, hogy azokat tetemes adósság terheli, a tanácsos súlyos pénzösszeggel tartozott a bankoknak és hitelezőknek.
A férfi azt hitte már, csupán a kellemetlen intézkedések jutnak osztályrészéül, de nagy meglepetés érte, amikor gyerekkori jó barátja Donald látogatta meg. Ráadásul a férfi egy hétig maradni is szándékozott!
-Azt hiszem már régóta éled a remete életet, Nicholas, el kell jönnöd velem arra a titkos árverésre. Értsd meg szükségem van egy kitartottra, a feleségem még csak a harmadik hónapban van, de már hetek óta kerüli az ágyamat, és hogy ne közelíthessek felé, kiköltözött a nyári lakba! El tudod képzelni, hogyan telnek az éjszakáim? Feszítek és lüktetek, már bármilyen nőszeméllyel meg tudnám tenni! Érted? Néha úgy érzem bárkivel. Persze azért nem fogok összefeküdni egy zűllött lotyóval! A mai titkos árverésen szüzeket kínálnak, segítened kell nekem választani! Mondd, hogy segítesz, és nem hagyod cserben a gyerekkori jó barátodat! - Az egyességet aranyszín fényben játszó itallal pecsételték meg, és Nickholas csak most érezte igazán a teste éhségét. Hónapok teltek el anélkül, hogy átélt volna bármiféle gyönyört és már, csak barátja szenvedélyes szavai is elegek voltak ahhoz, hogy az elegáns nadrágja alatt keményen és tüzesen ágaskodjon a férfiassága. Szinte újra ifjúnak és gondatlannak érezte magát Donald társasága mindent feledtetett vele, mi több az életbe is kezdte visszahozni.
- Uram az ebédjük tálalva van.
- Köszönöm Rose, maga egy angyal!-Az asszony szájtátva bámult a két férfi után, mert most egy egész másfajta Nicholast látott maga előtt. Egy ördögien jóképű és az életkedvtől kicsattanó fiatal férfit, akire még ezer s egy kaland vár az életben.
(5:10)
